Intézménymutató:
Hargita Megyei Prefektusi Hivatal/Prefektura
2003. április folyamán
A papok és szerzetesek mellett a parlament, a köztársasági elnök, a kormány, az akadémia, a bukaresti egyetem, a Kovászna és a Hargita megyei prefektúra képviselői, román polgármesterek, román kulturális szövetségek és alapítványok vezetői részvételével márc. 22-én tartott tanácskozáson bemutatták Ioan Lacatusu, Vasile Lechintan és Violeta Patrunjel Romanii din Covasna si Harghita. Istorie. Biserica. Scoala. Cultura. (Kovásznai és hargitai románok. Történelem. Egyház. Iskola. Művelődés) című kötetét, amely a püspökség Grai Romanesc kiadójánál jelent meg, Ioan Selejan püspök támogatásával. A 750 oldalas könyv a Kovászna és Hargita megyében élő románok kontinuitását és szenvedéseit hangsúlyozza. A tanácskozáson foglalkoztak a két megyében élő románok problémáival: javasolták képviseletüket a képviselőházban és a szenátusban; az ország közigazgatási felosztása tekintetében az állami hatóságokhoz fordultak Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai alapú elkülönülésének megakadályozásáért; a román államtól fokozott anyagi támogatást kértek a kis parókiák számára; a kormány és a parlament segítségét igényelték a román nyelvű kiadványok megjelentetéséhez; megfelelő területet kértek szabadtéri néprajzi múzeum kialakításához. /Megbeszélés a kovászna-hargitai ortodox püspökségen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./
1992. január 7.
A madéfalvi veszedelem évfordulójára emlékeztek jan. 7-én a székelyföldi településen. Madéfalván az emlékmű előtt lezajlott tízezres nagygyűlésen beszédet mondott Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Sylvester Lajos a székelység nevében, majd a csángók képviselője. Az emlékművet megkoszorúzták az RMDSZ nevében, továbbá a Hargita megyei prefektúra, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, valamint magyar nagykövetség képviselői is. Az ökumenikus istentiszteletet dr. Jakubinyi György segédpüspök celebrálta, ahol felolvasták Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Tőkés László püspök üzenetét. /Népszabadság, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1993. május 18.
A román szenátorok egy csoportja Tőkés László püspökhöz írt levelével foglalkozott Németh János képviselő, és adatokat felsorakoztatva állt a püspök mellé. Marosvásárhely lakosainak 51 %-a magyar, de a város 370 utcájából mindössze 9 /2,4 %/ visel magyar nevet, Kolozsvár 750 utcájából 21 /2,8 %/, Nagyvárad 746 utcájából 8 /1,2 %/, Szatmárnémeti 350 utcájából 9 /2,6 %/. Marosvásárhely máig nem kapta vissza nagy hírű magyar líceumait, a városban ez év szeptemberében kétszer annyi román tannyelvű IX. osztály indul, mint magyar. - Maros megye állami vezetőinek csak 11 %-a magyar, Bihar megyében ugyanez a szám 12 %, Szatmár megyében 9,6 %, Szilágy megyében 6,2 %. A csíkszeredai prefektúra alkalmazottainak 34,1 %-a magyar, a sepsiszentgyörgyinek 39 %-a, holott a két megye magyar lakosságának számaránya 84,7 %, illetve 75,2 %. /Németh János: Levél román szenátorokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Kiegészítés Németh János írásához: Az 1992-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a magyar lakosság aránya Kolozsváron 22,7 % , Nagyváradon 33,2 %, Szatmárnémetiben 40,8 %, Maros megyében 41,3 %, Bihar megyében 28,5 %, Szatmár megyében 35 %, Szilágy megyében 23,7 %.
1999. június 26.
Hargita megye az eddig kiosztott birtoklevelek szerint az utolsók között szerepel, utána Kovászna és Brassó megye következik. Ennek az az oka, világosított fel Romfeld Mária Magdolna, a Hargita megyei prefektusi hivatal főtitkára, hogy az erdélyi megyékben nem csupán a gazdasági regiszterekhez, hanem a telekkönyvi rendszerhez is alkalmazkodni kell a birtoklevelek kiadásakor. Emiatt aztán nehézkesen halad a munka. A Kárpáton túli megyék esetében nincs telekkönyv. Az is lassítja a folyamatot, hogy a tulajdonosok a volt területekhez foggal és körömmel ragaszkodnak, a tagosításról hallani sem akarnak (kivált Csíkban). A polgármesterek nem minden esetben lépnek fel a vonatkozó törvény előírása szerint, ennek egyik paragrafusa kimondja, hogy a jogtalan bitorlók akár börtönbüntetéssel is sújthatók. /Miért késnek a birtoklevelek? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./
2002. február 7.
Harmincmillió lejre büntette a Hargita megyei prefektúra Csíkszentmárton önkormányzatát azért, mert nem tűzte ki az ország lobogóját és címerét a kormányhatározat által előírt helyekre, ráadásul a polgármester irodájában egy Nagy-Magyarország térképet is találtak. Mindezért a községházát 30 millió lejjel büntették. A községvezető tagadta a térképre vonatkozó vádakat, és nem ismerte el a bírság jogosságát sem. Ábrahám Lajos csíkszentmártoni polgármester felháborodással utasította vissza a tanácsadó állításait. A homlokzaton ugyanis volt egy kopottabb lobogó, amit a szél véletlenül éppen felcsavart, ezért nem látszott rendesen. Ami pedig a Nagy-Magyarország térképéről szóló vádat illeti, Ábrahám szerint ez szemenszedett hazugság, ugyanis az ő irodájában egy román és magyar nyelvű Hargita megyetérkép, illetve egy háromnyelvű, különböző turisztikai látványosságokat megjelölő Európa-térkép található. A polgármesternek nem áll szándékában kifizetni a bírságot, ezért óvást nyújtott be a kormányhivatalhoz. /Rédai Attila: Nagy-Magyarország a megyetérképen. Büntettek Csíkban a hiányzó trikolórokért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./
2002. november 19.
Hitelkeretek átcsoportosításával megoldható a működésképtelenné lett udvarhelyi polgármesteri hivatal helyzete - fejtette ki tegnap Mihai Sarca, a Hargita megyei prefektúra jogi osztályának igazgatója. Szász Jenő polgármester múlt heti bejelentésével ellentétben mégsem került lakat az udvarhelyi városházára, mert elfogyott a polgármesteri hivatal működésére jóváhagyott pénz. Szász Jenő elmondta, háromszor terjesztette a tanács elé az eleve alulméretezett költségkeret kiegészítésére vonatkozó határozattervezetet. A tanács mindannyiszor elnapolta a helyzet megoldását. /Zilahi Imre: A tanács térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./
2003. január 29.
Székelyudvarhely lakosságának több mint egynegyede követeli Szász Jenő polgármester menesztését, és egy erre vonatkozó referendum megrendezésének jóváhagyását kéri Mircea Dusa prefektustól. A Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület ezzel kapcsolatban egy 8253 aláírást tartalmazó listát nyújtott be jan. 28-án a Hargita megyei Prefektúrán. Az aláírók által felhozott indoklások között szerepel a székelyudvarhelyi utcák és járdák rossz állapota, a földtörvény alkalmazásának, valamint a tulajdonlevelek kiosztásának késése. Mircea Dusa prefektus elmondta, hogy a helyhatósági törvény alapján harminc napon belül ellenőrizni fogja a levélben foglalt állítások megalapozottságát és az aláírások valódiságát, az eredmények függvényében pedig javaslatot tesz a kormánynak a referendum megrendezésével kapcsolatban. Szász Jenő polgármester szerint ez a lépés nem egyéb idő-, pénz- és energiapocsékolásnál. "Ez az egyesület 2002 áprilisa óta gyűjti az aláírásokat, minden udvarhelyi lakást négyszer-ötször kerestek fel, és ha a lakosság egynegyede ellenem van, azt jelenti, hogy háromnegyede nem ért egyet velük. Engem többségi szavazással választottak meg, és ennek megfelelően viselkedem", szögezte le Székelyudvarhely polgármestere. /Szász Jenő menesztését követelik. Referendum jóváhagyását kérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
2003. február 27.
Febr. 25-én a képviselőházban Kovács Csaba képviselő politikai nyilatkozatban szólt a brassói Áprily Lajos Líceum helyzetéről: a magyar diákok helyszűkében vannak, nem férnek hozzá a laboratóriumi felszerelésekhez, mindez árt az oktatás színvonalának. A brassói magyar közösség joggal kéri az iskola tulajdonjogának visszaállítását. Dr. Garda Dezső képviselő ugyanakkor elhangzott politikai nyilatkozatában felháborodását fejezte ki a Hargita megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal vezetőinek magatartásával kapcsolatban, amiért a csendőrség és a rendőrség igénybevételével akarják rákényszeríteni a lakosságot a kiirtott erdőterületek átvételére, a csutakvizsga és a törvény által előírt más kötelezettségek betartása nélkül. Ezeket az erdőket az erdészeti hivatalok, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok klientúrája irtotta ki, s amikor a parlamenti vizsgáló bizottság segítségével sikerült az erdő-tolvajok nyomára bukkanni, a rendőrség megakadályozta a kivizsgálások folytatását, az ügyészség megszüntette a kártevők elleni eljárást. Erdő helyett erdőt kéne visszaadni, nem csutakokat- zárta beszédét a képviselő. (Az RMDSZ-tájékoztató nyomán) /Napirend előtti felszólalások. Megint az Árpily, s megint az erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2004. augusztus 10.
Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert perbe fogták, miután a Hargita megyei prefektúra kérte a nemrégiben kialakított szoborpark építkezési engedélyének semmissé nyilvánítását annak feltételezett törvénytelensége miatt. A tizenhárom magyar történelmi személyiség mellszobrának helyet adó park egy műemlékvédelmi övezetben van, így az építkezési engedély és a városrendezési dokumentum kibocsátása nem a polgármester, hanem a megyei tanács elnökének hatáskörébe tartozik. /Per Szász Jenő ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./ A máj. 22-i szoborpark avatást követően Borbáth István, a városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetője fordult beadvánnyal a Hargita megyei prefektúrához, amelyben jelezte: szerinte nem teljesültek a műalkotások felállításához szükséges törvényes feltételek. Akkor Farkas Domokos, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetője a Krónikának úgy nyilatkozott: a hivatal már a munkálatok megkezdése előtt valamennyi szükséges engedély birtokában volt. Komoróczy Zsolt, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, tudomása szerint május végén a prefektúra elvetette a Borbáth-féle beadványt, és meglepődve vette tudomásul, hogy mégis per indul a polgármesteri hivatal ellen. Komoróczy politikai indíttatásúnak vélte a szoborpark kialakításának törvényességét firtató beadványt. „Nem véletlen, hogy az RMDSZ-es frakcióvezető, Borbáth István személyesen jelentette fel a városházát. Az RMDSZ ezzel maga alatt vágja el a fát, hiszen magyar történelmi személyiségeket ábrázoló emlékművekről van szó” – sommázott a szóvivő. Mircea Dusa Hargita megyei prefektus cáfolta, hogy a prefektúra korábban elutasította volna a szoborpark építkezési engedélyének törvényességét kétségbe vonó beadványt. Dusa elmondta, a beadványt a városi tanács nevében terjesztették be, Borbáth István RMDSZ-es frakcióelnök aláírásával. Ismeretes, a korábbi mandátum során a székelyudvarhelyi tanácsot RMDSZ-es képviselők alkották, miután az MPSZ-jogelőd Udvarhelyért Polgári Egyesület színeiben mandátumhoz jutott tanácsosokat bírósági határozattal kizárták az önkormányzati testületből. – Meg nem erősített információk szerint a teljes létesítmény összesen nyolcmillió forintnak megfelelő összegbe került. /Salamon Márton László: Csaba királyfi a vádlottak padján. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./
2004. augusztus 12.
Eltűnt a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által a Hargita Megyei Törvényszéknek átadott negyvenoldalas iratcsomó. Mitrea Ibolya bírónő ezért szept. 7-ére halasztotta a prefektúra által a szoborpark építkezési engedélyét firtató per tárgyalását, addig a törvényszék újabb másolatot kér a dokumentumokról. Az aug. 11-én Csíkszeredában tartott tárgyaláson nem képviseltette magát a felperes prefektúra. Ápr. 30-án Borbáth István udvarhelyi városi tanácsos, az RMDSZ-frakció vezetője írásos feljelentést adott át Mircea Dusa Hargita megyei prefektusnak, kifogásolva, hogy a főtéri Barátok temploma közelében a helyi tanács által nem engedélyezett szoborpark épül. /Zilahi Imre: Eltűnt az iratcsomó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 12./ Szeptember 7-ére halasztották a tárgyalást abban a perben, amelyet a közigazgatási bíróságon a Hargita megyei prefektúra indított Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester ellen az Emlékezés Parkja építkezési engedélyének állítólagos törvénytelensége miatt. /Rédai Attila: Halasztásról döntöttek a szoborpark-per első tárgyalásán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 12./
2004. augusztus 25.
A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./
2004. szeptember 8.
Szept. 28-ára halasztották szept. 7-én Csíkszeredában a prefektusi hivatal kontra Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal per tárgyalását. A prefektusi hivatal jogtalannak tartja az udvarhelyi önkormányzat által a helyi szoborparkra kibocsátott építkezési engedélyt. A mostani tárgyaláson a prefektusi hivatal szept. 23-ig kapott határidőt arra, hogy a törvényszékre benyújtsa a terület műemlékvédelmi jellegét igazoló iratokat. /Elhalasztották a tárgyalást. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2004. november 10.
Prefektusként is csak az RMDSZ programjában megfogalmazott autonómiatörekvéseket vállalom fel – szögezte le Dézsi Zoltán, a Hargita megye prefektusi jogkörét várhatóan két hónapig ellátó alprefektus. A Székely Nemzeti Tanács korábban szorgalmazta, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében a helyi tanácsok írjanak ki népszavazást annak a kérdésnek a megválaszolására: a lakosság az adott község, illetőleg megye lakosaként „akarja-e a Székelyföld mint autonóm területi közigazgatási egység sarkalatos törvény általi létrehozását” és az adott megye, illetve község „ezen területi közigazgatási egységhez tartozását”. Dézsi szerint ez a referendum csak a vonatkozó jogszabályok módosítása révén lehetséges; ha pedig mandátuma idején a Hargita megyei önkormányzatok mégis elfogadnának határozatot a népszavazás kiírására, a prefektúra jogászaira bízza azok törvényességének a megvizsgálását. Dézsi Zoltán azért vette át Hargita megye prefektusi hatáskörét, mert a tisztséget 2000 óta betöltő Mircea Dusa a kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben szenátori mandátumért indul. Dézsi Zoltán 1996-tól 2000-ig volt Hargita megye prefektusa. Mandátuma lejártát követően 2000 őszéig a megyei tanács alelnöke volt, majd Hargita megye alprefektusává nevezték ki. /Benkő Levente: Dézsi a jogászokra bízza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./ / Hargita Megye Prefektusi Hivatala a közigazgatási bíróság útján támadja meg, azokat a helyi tanácsi határozatokat, amelyek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazás kiírásáról szólnak. Előzőleg felszólították a gyergyóalfalvi, ditrói, gyergyócsomafalvi és gyergyóújfalvi tanácsokat, hogy sürgősen vonják vissza határozataikat, ezek ezt nem tették meg. /Bírósági úton a népszavazás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
2004. december 11.
A Hargita Megyei Prefektúra visszautasította a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amelyben népszavazást kezdeményez annak érdekében, hogy Románia parlamentje hozzon törvényt Székelyföld autonómiájának megvalósítási lehetőségéért. /Visszautasítva. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./
2004. december 16.
A Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi szervezete sajtóközleményében üdvözölte az ország újonnan megválasztott elnökét, erőt és kitartást kíván választási ígéretei megtartásához, és fontosnak tart egy mihamarabbi találkozót az államelnök és az RMDSZ vezetősége között, az erdélyi magyarság problémáiról való tájékoztatás érdekében. A magyarországi népszavazásról a közlemény kifejtette, hogy áldatlan következményei kiküszöbölésének egyik leghatékonyabb eszköze a testvérvárosi kapcsolatok szorosabbra fűzése, ennek érdekében kezdeményezi, hogy a vakációban testvérvárosi gyermekeket lássanak vendégül a gyergyói családok, hogy a gyermekek megismerjék az itteni valóságot. Az MPSZ üdvözli az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló helyi önkormányzati döntést, kéri, hogy tartsanak ki mellette, s ne vonják vissza a prefektúra felszólítására. Hogy a referendum megszervezése mennél kevesebb költséggel járjon, az MPSZ felajánlja, hogy tagjai ingyen vállalnak munkát a szavazókörzetekben, s felkéri az RMDSZ-t, valamint a civil szervezeteket, hogy összehangolt kampányba kezdjenek a népszavazás sikeréért. /MPSZ-közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 28.
Gyergyószentmiklóson tanácskoztak a gyergyói községek helyi székely tanácsainak elnökei a székelyföldi autonómia kérdésében kiírandó referendumról, községenként elemezve a kialakult helyzetet. Gyergyóújfaluban elsőként hozott a helyi tanács pozitív döntést a referendum kiírásáról, a prefektúra közbelépésére visszavonták a határozatot, de a kérdésre rövidesen visszatérnek. Gyergyóditró és Alfalu tanácsai nem vonták vissza a határozatot a prefektúra felszólítására, de a megyei prefektúra megtámadta döntésüket a közigazgatási bíróságon. Gyergyószentmiklós és Csomafalva tanácsai január 30-ára tűzték ki a népszavazás dátumát, míg Gyergyóremete és Szárhegy tanácsai nem döntöttek a kérdésben, de elvileg támogatják a székely autonómiát, és az erről szóló referendum kiírását. A tanácskozásról az SZNT-elnökök nyilatkozatot is közreadtak, amely szerint a kiírandó népszavazás arról szól, hogy a lakosság akarja-e, hogy a parlament törvényt alkosson az autonóm Székelyföld létrehozásáról, s akarja-e, hogy települése ehhez az autonóm területhez tartozzon, vagy sem? A nyilatkozatban az SZNT-elnökök felkérték az önkormányzatokat, hogy az egységes lépés érdekében január 30-ára szervezzék meg a referendumot, felkérték az MPSZ és RMDSZ helyi szervezeteit, hogy vállaljanak szerepet az autonómia fogalmának tisztázásában és népszerűsítésében a lakosság köreiben. /Gyergyói SZNT és referendum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2005. január 5.
A Hargita megyei prefektúra a bíróságon megtámadta a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amely január 30-ra tűzte ki a Székelyföld autonómiájáról szóló helyi népszavazás időpontját. A prefektúra figyelmeztetése nyomán a gyergyóújfalusi és a gyergyócsomafalvi helyi önkormányzat visszavonta a referendummal kapcsolatos döntését, míg a ditrói és a gyergyóalfalusi helyi tanács határozatát a bíróságon támadta meg a kormánybiztosi hivatal. Háromszéken pedig a Kovászna Megyei Prefektúra megnyerte az Illyefalvi Helyi Tanács ellen indított pert, Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírása kapcsán. /Bíróságon megtámadt népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./ A Dézsi Zoltán vezette Hargita megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon Gyergyószentmiklós helyi tanácsának azt a tavalyi határozatát, amely elrendelte január 30-ára a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírását. A kormányhivatalnak Gyergyószéken ez az ötödik óvása referendumügyben. A gyergyói-medencei Alfaluban, Újfaluban, Ditróban és Csomafalván született helyi tanácsi határozatot az év végén szintén megtámadta a prefektúra. A népszavazásokat kezdeményező gyergyószéki székely tanácsok képviselői úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért, jelezte Árus Zsolt, az MPSZ országos alelnöke. /F. R.: Folytatódó autonómiaperek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./
2005. január 8.
Kétnyelvű feliratok jelentek meg a Hargita megyei prefektúrán Dézsi Zoltán alprefektus rendeletére. A Hargita megyei prefektúrán 1996 és 2000 között már léteztek kétnyelvű táblák, de a volt prefektus, Mircea Dusa levetette azokat. /Dobos László: Kétnyelvű feliratok a prefektúrán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2005. január 10.
Nyílt levélben fordult a székelyföldi autonómia-népszavazások ügyében Monica Macovei igazságügyi miniszterhez a Gyergyószéki Székely Tanács. Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban, Gyergyújfaluban, Gyergyócsomafalván és Gyergyóditróban az önkormányzatok helyi népszavazás kiírásáról döntöttek, s ezeket a határozatokat a prefektúra a bíróságon támadta meg, áll a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt által aláírt levélben. A népszavazásra bocsátott kérdés szigorúan helyi jellegű, és mindenben megfelel a népszavazásról szóló törvény előírásainak. Felkérte a tárcavezetőt: „eddigi elveihez híven hasson oda, hogy a Hargita megyei közigazgatási bíróság szigorúan tartsa be a vonatkozó törvények betűjét és szellemét.” Amennyiben ez nem így fog történni, akkor a Gyergyószéki Székely Tanács nemzetközi szervezetekhez fordul. /Macoveitől kér támogatást a gyergyószéki SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2005. január 13.
A háromszéki magyarság önfeladásban ,,jeleskedik”. A visszaszerzett-visszakövetelt földet olcsó pénzen idegenek kezére adják. Idegenek vették meg már fél Kököst, ez a sors vár Aldobolyra és Illyefalvára, Bikfalvára és megannyi peremtelepülésünkre. Elherdálódik minden, mert az új ,,honfoglalók” a javakat használni, kihasználni, fölhatalmazottnak érzik magukat, de a közteherviseléshez nem járulnak hozzá. Ezért is szegény ez a város, ez a vidék, ez a régió. Az RMDSZ pedig nem követeli a Hargita megyei kormányhivatalt. /Magyari Lajos: Nemzetiség és szakértelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2005. február 1.
Cristinel Glodeanu, a csíkszeredai Kájoni János Gazdasági Középiskola tanára azzal vádolta Ráduly Róbertet, a város polgármesterét, hogy nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az egyik helybéli vegyes tannyelvű iskola élére ne nevezzenek ki román nemzetiségű aligazgatót. Glodeanu emlékeztetőt küldött az oktatásügyi szaktárcának, a Hargita Megyei Tanfelügyelőségnek, a prefektúrának, valamint a Belügyminisztériumnak, amelyben közli, hogy a múlt héten őt javasolták a Kájoni János középiskola aligazgatói tisztségébe. Ráduly Róbert azt nyilatkozta, hogy vele nem konzultáltak és egyebet nem tett, mint hogy kérte az igazgatót a törvények tiszteletben tartására. Hozzátette, Cristinel Glodeanu ellen szankciót foganatosított az iskola igazgatótanácsa, mivel a választási kampány idején nem tartotta meg óráit. /Kinevezési botrány Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./
2005. február 25.
A gyergyószentmiklósi tanács kész a strasbourgi emberjogi bíróság elé vinni az autonómia-referendum ügyét. A város – többségében RMDSZ-es képviselőkből álló – tanácsa egyhangúlag szavazta meg a népszavazás kiírásáról szóló határozatát, és utólag nem vonta azt vissza a Hargita megyei prefektúra ismételt felszólítása ellenére sem. A Hargita megyei közigazgatási bíróság nemrég a határozatot megtámadó prefektúra mellett döntött. /Zilahi Imre: Gyergyó Strasbourgban fellebbezne autonómiaügyben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2005. március 4.
Négyszemközti beszélgetésen osztotta meg egymással Székelyföld autonómiájáról alkotott nézeteit Constantin Strujan Hargita megyei prefektus és Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Árus beszámolt arról, hogy a prefektus jelezte: ő voltaképpen csupán belecsöppent az elődje által elindított népszavazás-határozatok megtámadásának folyamatába, és nem állíthatja meg, nem vonhatja vissza a rendeleteket. Jogászai ugyanis fenntartják a határozatok törvénytelenségének érveit. A tavasz folyamán három gyergyószéki település – Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró – helyi önkormányzata védi a marosvásárhelyi táblabíróságon a Hargita megyei prefektúra által megtámadott, az autonómia-népszavazásról kiírt tanácsi határozatok ügyét. /Gergely Edit: Négyszemközt az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2005. június 2.
Ifjúsági és szociális nevelőközpont építését tervezi a székelyudvarhelyi Csereháton a Szent György Lovagrend. A városi önkormányzattól ezer négyzetméternyi területet igényelt a római katolikus egyház berkeibe tartozó nemzetközi szervezet. Mivel szociális jellegű, karitatív, tevékenységről van szó, az önkormányzat a tervek szerint 49 évre, térítésmentesen adná bérbe a lovagrendnek az óhajtott területet. A szakbizottságok már korábban véleményezték a határozattervezetet, ellenben Borbáth István RMDSZ frakcióvezető javaslatára, a többségi RMDSZ frakció formai hiányosságokra hivatkozva döntött a halasztás mellett. Szerintük további szakbizottsági véleményezésekre van szükség, a frakcióvezető a szervezet romániai bejegyzési körülményeit is felülvizsgálná. Szász Jenő polgármester, illetve Romfeld Mária Magdolna, a prefektúra főtitkára szerint értelmetlen volt a halasztás mellett állást foglalni. /Szász Emese: Ifjúsági központ a Csereháton. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./
2005. szeptember 23.
Csíkszentgyörgyön a rendőrőrsön Vlad Urzica rendőr és egy rendőrtársa szeptember 5-én megverte a helybéli János Elemért, mert nem beszélt jól románul. János Elemér panaszt tett a Hargita Megyei Prefektúrán. Idézést kapott, hogy jelenjen meg személyesen a rendőrőrsön, odament, s amikor kérte, hogy hozzanak valakit fordítani, mert nem beszél jól románul, megverték. Panaszához János Elemér csatolta a törvényszéki orvosi bizonylatot, mely alátámasztja, hogy alapos verést kapott, mely 7–9 nap gyógyulást igényel. A bizonylatban az áll, hogy János Elemért azért verték meg, mert „beszélt románul”. Vlad Urzica nekiesett s elkezdte verni, amikor elesett, rugdalni kezdték őt a másik rendőrrel együtt. János Elemér megpróbált kimenekülni az őrsből, ki is jutott az épületből és segítségért kiáltott, Vlad Urzica utánaszaladt, leütötte s visszahúzta az őrsbe, ahol tovább verték, s szidták őt, az anyját, a magyar nyelvet, a magyarokat. János Elemér segélykiáltását többen hallották, amikor menekülni próbált, többen látták, de beavatkozni senki sem mert. „Vlad utánajött, leütötte s visszavitte. Nem mertem utánamenni, öreg vagyok, s féltem, mert Vlad nagyon vad. Többeket megvert.” Daniela Crisan, a megyei rendőr-felügyelőség szóvivője közölte a Hargita Népével, hogy a megyei rendőrparancsnok a panasz tudomásulvétele után azonnal utasítást adott egy vizsgálócsoport megalakítására, s ezek már a helyszínen is vannak. Csíkszentgyörgyön nem ez az első eset, amikor panasz van Vlad Urzica rendőrre. János Elemér 1978 óta nyilvántartott szívbeteg, öt esztendeje betegnyugdíjas. A múlt héten, amikor a falubeli romák között tört ki verekedés, egy szemtanú szerint „Vlad s társa odamentek, azzal fordultak meg s futottak is el, ez a Vlad úgy szaladt, ahogy csak bírt.” /Szondy Zoltán: Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./
2006. március 3.
Borbáth István székelyudvarhelyi RMDSZ frakcióvezető tanácsosi mandátumának megszüntetését indítványozta a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalnál Bodnár László, a székelyudvarhelyi Városháza jegyzője – jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Mint mondta, az összeférhetetlenség azért áll fenn, mivel a frakcióvezető, aki a helyi Roseal Rt. igazgatója is egyben, különböző gazdasági ügyeket bonyolított a helyi közüzemekkel, az Urbana Rt.-vel már előző mandátuma, tehát a 2003-as, illetve a 2004-es évek során is. /A mandátum megszüntetését kérik. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2007. február 24.
Támogatja a jövő hónapban Csíkszeredában is megkezdődő autonómia-referendumot, jelentette ki Ráduly Róbert Kálmán polgármester, hozzátéve, az általa vezetett Csíki Területi RMDSZ is támogatja a közvélemény-kutatást. Hangsúlyozta, aktívan részt kíván venni a referendum szervezésében. A tanács végül ismét megszavazta a csatlakozást a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. Ezt korábban egyszer már megtették, de a határozatot a prefektusi hivatal visszaküldte. /Szüszer-Nagy Róbert: Autonómia-referendum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 24./
2007. június 14.
Hatodik nekifutásra is elbukott a Szövetség a Székelyföldért Egyesület jogi bejegyzése. Új alakuló gyűlést kell tartania a Szövetség a Székelyföldért Egyesületnek, és újra kell indítani a bejegyzési procedúrát, mivel június 13-án a székelyföldi önkormányzatok jogi képviseletét ellátó ügyvéd visszavonta a bejegyzési kérelmet. Azért kényszerültek erre, mivel az önkormányzati egyesületet alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a háromszéki szentkatolnai és nagyborosnyói – a múlt hónapban váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felel meg a valóságnak. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta: legkésőbb jövő héten új alakuló ülést tartanak. 2006. december 7-én Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-es honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. Az egyesületnek célja, hogy a székelyföldi önkormányzatok közösen dolgozzák ki a térség gazdasági és kulturális fejlesztési stratégiáját. Az alakuló ülést követően a Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatait, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. Emiatt több Kovászna és Hargita megyei önkormányzat visszavonta eredeti határozatát, hogy majd a törvények betartásával szavazhassák meg újra a csatlakozási szándékukat. Akadtak önkormányzatok, amelyek módosított formában fogadták el a határozattervezetet, ezért a prefektúrák újra megtámadták ezeket. Végül 51-re morzsolódott az alapító tagnak számító önkormányzatok száma. /Kovács Zsolt: Kudarcos szövetkezés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./
2007. június 26.
Nyolc Kovászna és Hargita megyei önkormányzat bevonásával újraalakították június 25-én Sepsiszentgyörgyön a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet – tájékoztatott Demeter János Kovászna megyei tanácselnök. Az egyesületet képviselő ügyvéd újra benyújtja a jogi bejegyzési kérést azzal, hogy gyorsított eljárással, még a nyári törvényszéki szabadság előtt hozzanak döntést az ügyben. A székelyföldi önkormányzatok szövetségének jogi bejegyzése a korábbi hatodik tárgyalási fordulóban bukott el végleg. Az ügyet képviselő jogász június 13-án visszavonta a bejegyzési kérést, mivel a szövetséget alapító 51 Kovászna és Hargita megyei önkormányzat közül kettő – a szentkatolnai és nagyborosnyói – váratlanul visszavonta a csatlakozásról szóló határozatát, így az alapító okirat már nem felelt meg a valóságnak. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület története 2006. december 7-én kezdődött, amikor a Sepsiszentgyörgyön mintegy 200 Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyei polgármester, illetve RMDSZ-honatya és miniszter gyűlt össze, hogy megalakítsa a székelyföldi önkormányzatok társulását. A Maros, Hargita és Kovászna megyei prefektúrák sorban támadták meg az önkormányzatok csatlakozásról szóló határozatát, arra hivatkozva, hogy nem tartották be az átláthatósági törvény előírásait. /Kovács Zsolt: Gyorsítanák a bejegyeztetést. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./
2007. november 21.
December 11-ére halasztotta november 20-án a sepsiszentgyörgyi bíróság a Szövetség a Székelyföldért egyesület jogi bejegyzésének tárgyalását. Október 7-én az ügyészség képviselője azt kérte a Kovászna és Hargita megye prefektúrájától, véleményezzék újra, hogy az egyesületet alapító 9 önkormányzat törvényesen hozta-e meg a csatlakozásról szóló határozatát. A mostani tárgyaláson az ügyészség képviselője bejelentette, a Hargita megyei intézmény nem teljesítette kérésüket. A Kovászna megyei prefektúra levele szerint valamennyi háromszéki település csatlakozásról szóló határozata törvényes. Ezt a választ azonban hiányosnak találta a bírónő, és a következő tárgyalási fordulóig újabb véleményezést kért. Az egyesületet képviselő ügyvéd szerint a bíróság fölösleges iratokat kér. /Kovács Zsolt: Újabb halasztás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./
